Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kedves Olvasó!

dsc_0027.jpgNovelláim főszereplője a legkülönbözőbb élethelyzetekbe került, észszerűen gon­dolkodó, olykor meghökkentően cselekvő, ösztönösen érző, játékos, szeretni és gyűlölni, megismerni és felejteni, élni és meghalni tudó, akaró Ember. Az írásokat megtörtént esetek, emlékképek, gondolat-foszlányok, valóságalapú élmények inspi-rálták, még akkor is, ha néhány alkalommal az álmok vagy a fantázia világába kalan-dozok el. A szereplők többsége hús-vér ember, némelyik pedig több létező vagy egykor létezett személy elegye. Akarva-akaratlanul azért valamennyi megrajzolt alak egy kicsit én is vagyok.

A gyermekeknek írt mesék a valóságról szólnak, de olyan csodákról is, varázs-latokról, amelyek bennünk vannak, s amelyek nélkül színtelenebb lenne az élet. A mese az álom folytatása ébrenlét után. Hiszem, hogy a mese szivárvány, mesehíd, amely a szeretet erejével köt össze felnőttet és gyermeket, mesélőt és hallgatót.

Novelláimat egyes véleményformálók Örkény egyperceseihez hasonlítják, mások mikszáthiasnak vélik, vannak, akiknek Franz Kafka stílusa köszön vissza a könyvek lapjairól, vagy Roald Dahl meghökkentő történeteit juttatják eszükbe. A meséimet többen klasszikus jelzővel illetik. Megtisztelő érzés, hogy nagy írókkal vetnek össze, mintha az lennék magam is, pedig én csak „Feri vagyok, akinek (most már) hat könyve van”.

Vizsy Ferenc

 
 

 


Elérhetőség