Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kedves Olvasó!

dsc_0027.jpgNovelláim főszereplője a legkülönbözőbb élethelyzetekbe került, észszerűen gon­dolkodó, olykor meghökkentően cselekvő, ösztönösen érző, játékos, szeretni és gyűlölni, megismerni és felejteni, élni és meghalni tudó, akaró Ember. Az írásokat megtörtént esetek, emlékképek, gondolat-foszlányok, valóságalapú élmények inspi-rálták, még akkor is, ha néhány alkalommal az álmok vagy a fantázia világába kalan-dozok el. A szereplők többsége hús-vér ember, némelyik pedig több létező vagy egykor létezett személy elegye. Akarva-akaratlanul azért valamennyi megrajzolt alak egy kicsit én is vagyok.

A gyermekeknek írt mesék a valóságról szólnak, de olyan csodákról is, varázs-latokról, amelyek bennünk vannak, s amelyek nélkül színtelenebb lenne az élet. A mese az álom folytatása ébrenlét után. Hiszem, hogy a mese szivárvány, mesehíd, amely a szeretet erejével köt össze felnőttet és gyermeket, mesélőt és hallgatót.

Novelláimat egyes véleményformálók Örkény egyperceseihez hasonlítják, mások mikszáthiasnak vélik, vannak, akiknek Franz Kafka stílusa köszön vissza a könyvek lapjairól, vagy Roald Dahl meghökkentő történeteit juttatják eszükbe. A meséimet többen klasszikus jelzővel illetik. Megtisztelő érzés, hogy nagy írókkal vetnek össze, mintha az lennék magam is, pedig én csak „Feri vagyok, akinek négy könyve van”.

Vizsy Ferenc

 
 

 


Elérhetőség